Egy felújítási program kedvező hatásai fenntartható módon, megtérülő beruházásként jelentkeznének a nemzetgazdaságban, egyúttal hozzájárulnának a foglalkoztatás bővüléséhez és a költségvetés egyenlegének javításához is.

A magyar közoktatás épületállománya energetikai értelemben (is) túlnyomórészt súlyosan elavult és leromlott állapotban van. Az iskolaépületek jellemzően sok nyílászáróval rendelkeznek, továbbá nagyrészt a korszerű épületenergetikai tervezési elvek megjelenése előtt épültek, ezért a legmagasabb fajlagos energiafelhasználású épületek közé tartoznak. A növekvő energiaköltségek mellett az iskolaépületek energetikai célú felújításával olyan hatékonyságjavulás érhető el, amely még hitelből megvalósítva is valóban megtérülő beruházást jelentene. Az AAM megítélése szerint a Magyar Növekedési Tervnek a cég által példaként vázolt reális, életképes és komplex pozitív hatású programok alapját volna szerencsés megteremtenie.

A tanácsadócég javaslata szerint – közvetlen költségvetési fedezet hiányában – a program úgy lenne megvalósítható, ha az állam egyik hitelképes cége úgynevezett ESCO finanszírozási konstrukció segítségével, a nemzetközi pénzpiacokról felvett hitelből finanszírozná az iskolák felújítását. Az állami cégek hitelfelvétele nem növeli az államadóságot, a beruházások pedig emelnék az építőipari KKV-k megrendelés állományát, ezen keresztül a gazdasági teljesítményt. A hitelösszeg az eddig fűtésszámlákra fordított forrásokból 10-14 év alatt visszafizethető lenne.

Az iskolák állami kézbe kerülésével minden korábbinál elérhetőbb lenne egy átfogó felújítási program megvalósítása, hiszen így most egyetlen központi szereplő kezdeményezné és szervezné a beruházást, továbbá ugyancsak az államnál keletkezne az energiaköltség megtakarítás, valamint a járulékos adóbevétel is. Mindez a reálgazdaság élénkítése mellett a foglalkoztatásra és a költségvetés egyenlegére is pozitív hatást gyakorolna.

Annak érdekében, hogy a fejlesztés jelentős rövidtávú kedvező hatásai érezhetőek legyenek, két év alatt legalább 3,9 millió négyzetméternyi épületállomány felújítását rögzíti a javaslat.

Egy ilyen program számos szempontból lenne előnyős a magyar gazdaság, társadalom és költségvetés számára is:

1. az épületek energetikai célú felújítása az egyik leginkább élőmunka-intenzív fejlesztés, amely magas arányban igényli a képzelten munkaerőt is. Egy ilyen programnál garantált a foglalkoztatás növekedése és a magas magyar hozzáadott érték.

2. az iskolaépületek energetikai korszerűsítése a magyar építőipari középvállalkozásoknak adna munkalehetőséget, hiszen számukra is kezelhető méretű (50-150 m Ft) beruházási egységekről van szó. Ily módon a profit is az országban marad, megerősítve ezt, a foglalkoztatás szempontjából nagyon fontos vállalkozási szegmenset.

3. a fejlesztés viszonylag kis importigénnyel megvalósítható. A szükséges építőanyagokból és szolgáltatásokból versenyképes hazai kínálat és szabad gyártókapacitás áll rendelkezésre.

A felújítások hatására legalább 50 százalékos energiaköltség megtakarítás várható. Ez évi 5-15 mrd Ft közötti állami kiadáscsökkentést jelent (a felújítások előrehaladásával évről-évre többet). A program megvalósításával elérhető lenne a hazai iskolaépület állomány tekintélyes részének korszerűsítése két év alatt (2012 és 2013). A kedvező hatások már a megkezdés évétől jelentkeznének. A fejlesztés mindkét évében több mint 6 500 ember jutna közvetlenül munkához az építőiparban, míg a magas multiplikatív hatás miatt akár további 9 000 ember foglalkoztatása lenne megoldható az építőiparon kívül.

A költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 mrd Ft-tal növekedhetne csak a befolyó ÁFA-n keresztül. Továbbá csökkennének a szociális kiadások, növekednének a járulékbevételek. A második évtől pedig a költségvetés társasági adó és a személyi jövedelemadó bevétele is magasabb lehet. A növekvő építőipari rendelésállomány, növekvő gazdasági teljesítményhez vezet, amely megjelenik a GDP adatokban is, akár 0,3 százalékos pótlólagos növekményt generálva mindkét évben.

OrientPress Hírügynökség