Az EU üdvözölte a pánarab szervezet lépését, amelyet az váltott ki, hogy Damaszkusz nem hajtja végre a liga által kidolgozott megbékélési tervet, és a szíriai hadsereg továbbra is véres megtorlásokhoz folyamodik a tüntetőkkel szemben. Brüsszeli értesülések szerint az EU, amely már korábban vízumtilalmat, valamint az Európában elérhető vagyon tekintetében zárlatot rendelt el a damaszkuszi rezsim számos kulcsfontosságú személyével szemben, valamint korlátozta az üzleti kapcsolattartást Szíriával, a külügyminiszterek hétfői tanácskozásán további szankciós lépéseket határozhat el, kiszélesítheti a büntető intézkedések által sújtottak körét. Uniós illetékesek úgy tudják, hogy a damaszkuszi rezsim már erősen érzi saját bőrén az eddig bevezetett európai korlátozások – főként a szíriai olajra és olajtermékekre kimondott vásárlási tilalom – negatív hatását.

Segítenek Oroszországnak, ha…

Téma lesz a külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán Afganisztán is: várhatóan úgy döntenek, hogy 2014-ig meghosszabbítják a közép-ázsiai országban tevékenykedő, mintegy ötszáz fős uniós rendőri kiképző misszió mandátumát. A tagországok külügyminiszterei már vasárnap este Brüsszelbe érkeznek, és kötetlen vacsora alatt áttekintik az EU és Oroszország kapcsolatrendszerét. A témában a német és a lengyel külügyminiszter közös levelet intézett uniós hivatali partnereihez, és abban leszögezték: az EU kész segítséget nyújtani Oroszország modernizálásához, de ehhez nélkülözhetetlen az ország demokratizálása és az, hogy Oroszország kiszámítható partnerré váljon a nemzetközi és az energiapolitikában.

Oroszország előtt immár megnyílt az út a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való taggá válás előtt, de eközben – mondták név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták – Moszkva magatartásában számos területen keményedés tapasztalható, nagyjából azóta, hogy ismertté vált: a jövő évi orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin miniszterelnök minden bizonnyal „visszaveszi” az államfői posztot Dmitrij Medvegyevtől.

Mi lesz Szerbiával és Montenegróval?

A hétfői miniszteri tanácskozás kifejezetten külpolitikai témáinak megvitatása után este még egy „bővítési vacsorát” is tartanak, amelyen véleményt cserélnek arról, hogy a nyugat-balkáni jelentkezők közül kapjon-e Szerbia hivatalos tagjelölti jogállást – esetleg csatlakozási tárgyaláskezdő időpontot is –, Montenegróval pedig, amely már tagjelöltnek számít, megkezdjék-e a tényleges csatlakozási tárgyalásokat. Erről a kérdésről a december 9-i EU-csúcson kell majd hivatalosan dönteni. A szerbek számára – legalábbis a tagjelölti státus elnyeréséhez – kedvező jel, hogy a Koha Ditore című pristinai napilap szombati beszámolója szerint Szerbia és Koszovó megállapodott a határátkelők közös igazgatásáról. A lap tudomása szerint a most mindkét fél által elfogadott határszabályozás benne foglaltatik a belgrádi kormány által már előkészített és napok óta várt Koszovó-ügyi nyilatkozatban is, amelyet a szerb kormánynak a parlament elé kell terjesztenie.