Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.

A kormányfő azt mondta, hónapok óta visszaemlékezéseket, naplókat olvas, és riasztónak tartja a hasonlóságokat az első és a második világháború előkészítésével, akkor a politikusok és a média is elég sokat foglalkozott ezzel.

"Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése" - fogalmazott.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a hadseregek megléte szükséges, az nem háborúhoz vezet, annak hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség.

Kifejtette, ha egy ország úgy értelmezi, hogy egy másik ország, amelynek a területére, gazdaságára fáj a foga, nem képes önmagát megvédeni, akkor ezen az országon úrrá lehetnek olyan ösztönök és vágyak, hogy megszerzi magának a másik ország területét, gazdasági erőforrásait.

Ez ellen egyetlen orvosság van - folytatta -, ha az áldozatnak kiszemelt ország elég erős ahhoz, hogy meg tudja magát védeni, ezért az erő, a hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez.

Hozzátette: ezért szokták mondani, hogy ha békét akarsz, akkor készülj a háborúba, de ne azért, hogy háborúzz, hanem hogy "fennmaradjon a békéd". A miniszterelnök ezért szükségesnek nevezte a hadsereget, a katonát, a felkészülést, az önvédelmi képesség megerősítését.

Közölte, elég nagy baj, hogy Magyarországnak ez hosszú ideig nem volt meg, és most sem teljes még ez a képessége, mert a nemzeti hadserege még nem elég erős, de azon az úton haladnak, hogy megerősödjön.

Orbán Viktor feltette a kérdést, megáll-e Oroszország, ha legyőzi Ukrajnát.

A kormányfő úgy látja, az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, és nem tudja őket legyűrni, tehát ez egy elhúzódó háború.

Elmondta, a NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval, "százszorosa, de lehet, hogy ezerszerese". "Tehát én nem tartom logikusnak azt a feltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak az egész nyugati világot jönne, és hamm, bekapná" - fogalmazott.

Hozzátette, rendkívül csekély annak az esélye, hogy ma bárki meg merjen támadni egy NATO-tagállamot.

Hangsúlyozta, a NATO világossá tette, hogy egy védelmi szövetség, és nem tűr olyan katonai akciót, amely sértené bármelyik NATO-tagállam szuverenitását.

Orbán Viktor az orosz veszélyre hivatkozást az európaiak vagy a nyugatiak háborúba történő belépésének előkészületi manővereként értelmezi.

A miniszterelnök rámutatott: ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nép háborújaként értékelnék és elszigetelnék, saját háborúként ismerik el a nyugat-európaiak ezt a konfliktust. Hozzátette: a német pozíció változásán jól lehet látni, hogy hónapról hónapra hogyan megyünk közelebb a háborúba. Most már arról beszélnek, hogy Ukrajna légterében fognak egyes országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, vagy, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnék a lábukat - jegyezte meg.

Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészítésének kommunikációs művelete - erősítette meg.

Rámutatott: a háborúval kapcsolatos európai stratégia sikeréhez vezető útvonal hosszát, költségét nem tudja senki megmondani. Meddig fogjuk ezt még csinálni, mennyi fegyvert és mennyi pénzt fogunk még küldeni? - tette fel a kérdést.

Ennek a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az Európai Unió és Oroszország között, utóbbi egy atomhatalom - figyelmeztetett, hozzátéve: ez a "legsötétebb látomásokra" sarkall bennünket.

Értékelése szerint Magyarország jelen pillanatban nagyon nehéz helyzetben van: mi vagyunk az az ország, amelyik ragaszkodik a NATO alapokmányához és a küldetését meghatározó közmegegyezéshez. A NATO egy védelmi szövetség, azért hozták létre, ha bármelyik tagját megtámadják, biztosak lehessenek abban, hogy a többiek a segítségére sietnek - idézte fel. Arról szó sincs, hogy a NATO a területén kívül hajt végre katonai akciókat és bocsátkozik háborúba a szövetségen kívüli országokkal - hangsúlyozta.

Ugyanakkor mindenki mintha egy másik jövőben lenne és ma háborús tervezés zajlik Brüsszelben, munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni az orosz-ukrán háborúban - mondta Orbán Viktor.

A kormányfő Magyarország helyzetét úgy vázolta: ott vagyunk ezekben a bizottságokban NATO-tagként, de nem helyeseljük és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyveres támogatással részt venni a konfliktusban, még NATO-keretek között sem. Megjegyezte: ki is találtak egy új kifejezést a NATO-ban a magyar pozíció leírására, ezt úgy hívják, hogy "nem résztvevő". Hozzátette: még nem vagyunk kimaradók, ha azok lennénk, akkor a NATO katonai struktúrájában való részvételünk is megváltozna.

Orbán Viktor azt mondta: nem tudja, ez a helyzet meddig tartható fenn, Magyarországnak ezért újra meg kell határozni a helyzetét a katonai szövetségen belül.

Jelezte: komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami "művészeti kérdés", új leírást, új definíciót kell alkotni - hangsúlyozta a miniszterelnök.