Hírek
2013. Január 30. 05:00, szerda |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Távolléti díj – távolról sem az igazi
Megszokhatták már a bizonytalanságot a könyvelők és bérszámfejtők, ami az új jogszabályok életbe lépése miatt minden januárban visszatér. Idén a távolléti díj vet fel kérdéseket, mert előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Mit lehet tenni ebben az esetben?
A 2012. évi Munka Törvénykönyvének idén életbe lépett új szabálya (149.§) a távolléti díjról nem egyértelmű: az esetleges problémákban az osztószám a „ludas”. A törvény mintha túlságosan törekedett volna a pontosságra, ezért 174 óra (21,75 munkanap/hó) alkalmazásával írja elő a távolléti díj meghatározását. Persze csak akkor, ha valaki 8 órás munkaidőben, bejelentett alkalmazottként dolgozik. Mostanában, mintha erre is egyre ritkábban lenne példa.
A bérszámfejtők tanácstalanok, mert ha szigorúan követik a törvényi előírásokat, akkor valakivel mindenképpen kiszúrnak. Vagy a cégvezetőjükkel, aki meglepetéssel tapasztalja majd valamelyik munkavállalójánál a megugró bérköltséget, pedig abban a hónapban az illető kevesebbet dolgozott. Előfordulhat azonban olyan is, hogy a munkavállaló kevesebbet kap, nemcsak a munkaszerződésben rögzített fizetésénél, hanem még a minimálbérnél is.
A többfeladványos bérmatematikát az alakítja, hogy a dolgozó épp melyik hónapban veszi ki a szabadságát. Januári távollét esetén még lehet, hogy hó végén örül a munkavállaló, de egy februári szabadság alkalmával már nemcsak a téli hideg fagyasztja ajkára a mosolyt, mert akár a garantált bérminiumumot sem éri el. Minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb lehet hónaptól és a távollét hosszától függően két hónap fizetése között az eltérés.
Sok cégvezetőben ilyenkor automatikusan felmerül a kérdés: vajon valóban így akarta-e a számítási módszer kialakítását a jogalkotó?
Csécsei Mihály bérügyviteli szoftverfejlesztő szakértő, a Soft Consulting Hungary Zrt. vezérigazgatója bízik benne, hogy a jogalkotók hamarosan állást foglalnak a kérdésben, megszüntetve ezzel a bizonytalanságot. Felhívta a figyelmet arra, hogy – mivel erre a törvény lehetőséget ad – a munkáltatónak érdemes elgondolkodnia azon, hogy pozitív irányba eltérjen a jogszabálytól, ha a számfejtett bér nem éri el a bérminimumot.
Az új törvény hatálybalépése óta egyébként nemcsak a bérek, hanem az egyéb, korábban az átlagkeresettel számolt juttatásoknál is távolléti díjjal kell számolni. Itt a távolléti díjba beszámítható jövedelmek köre kevesebb, ráadásul maximum 6 hónapos időszakot lehet figyelembe venni. Félő, hogy ez a megkötés is nem kívánt vitákhoz vezethet az alacsonyabb munkavállalói díjazások miatt.
Ez persze első körben úgy tűnik, hogy inkább a munkavállaló problémája, hosszabb távon azonban a munkáltató cégeknek is jobb, ha vonzóbb juttatásokkal tudnak előrukkolni. Így könnyebb motiváló dolgozói légkört kialakítani.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 02. 09:12, csütörtök | Belföld
Több mint 3000 család igényelt már csok pluszt
Meghaladta a háromezret a csok plusz igénylések száma - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára csütörtökön az index.hu-nak adott interjújában.
2024. Május 02. 06:47, csütörtök | Belföld
Idén 2,5, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány
Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal
2024. Május 02. 06:44, csütörtök | Belföld
Vitályos Eszter: a kormány minden megtesz a bérek növekedéséért
A kormány ezután is mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország gazdasága újra erős legyen, a magyar embereknek legyen munkája, és a bérek tovább növekedjenek
2024. Május 01. 09:19, szerda | Belföld
20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz
Hosszú évek után teljesült a magyarok vágya, most mégis sokan szkeptikusan a csatlakozás helyességét illetően.